Kovács Zoltán: Magyarországon nincs gond a médiaszabadsággal

Célunk annak a kulturális környezetnek a fenntartása, amelyben Európa felvirágzott - szögezte le a kormányszóvivő a BBC műsorában

MH/MTI – 2017.11.14. 22:09 –

A magyarországi és a lengyelországi politikai folyamatokról készített kétrészes riportműsort a BBC Világszolgálatának rádiója. A Nagy-Britanniában kedd este hozzáférhetővé vált első rész Magyarországgal foglalkozott, "Európa illiberális demokratái: Magyarország" címmel.

A csaknem félórás rádióriport eleje a Népszabadság megszűnésével foglalkozik. Horváth Gábor, az egykori napilap volt főszerkesztő-helyettese a BBC riporterének arra a kérdésére, hogy honnan tudja, hogy a Népszabadságot politikai és nem gazdasági okokból szüntették meg, úgy fogalmazott: "ez több mint nyilvánvaló, ezt már senki nem is titkolja". "Elegük lett belőlünk, nem akartak tovább foglalkozni velünk" - tette hozzá.

Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor a BBC rádióműsorában kijelentette: Magyarországon nincs gond a médiaszabadsággal, a médiatájkép nagyon élénk, valószínűleg éppen a mostani kormány kénytelen a legádázabb politikai környezetben dolgozni.

Arra a felvetésre, hogy a BBC-nek nyilatkozó egyes szakértők szerint Orbán Viktor miniszterelnök barátai ellenőriznek sok magyar médiatársaságot, Kovács Zoltán úgy felelt: amikor "az ő barátaik ellenőrizték a magyar média zömét, az nem volt probléma" számukra. Megismételte: a médiában megfogalmazódó üzeneteket és bírálatokat szemlélve nagyon élénk, nagyon aktív, szabad médiatájkép bontakozik ki.

A BBC-műsorban elhangzik, hogy a 87 éves Soros György magyar-amerikai nagyvállalkozó az Orbán-kormány "első számú közellenségévé vált", és a magyar parlamenten az elmúlt hónapokban "olyan törvényeket hajtottak át", amelyek Soros magyarországi emberbarát szervezeteit, illetve az általa alapított Közép-európai Egyetemet (CEU) veszik célba.

A műsorban megszólal Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora, aki elmondja: az egyetemmel "egyáltalán nem konzultált" senki, mielőtt "a lex CEU-nak nevezett törvénytervezet hirtelen a parlament elé került, majd egy hét múlva el is fogadták, és következő héten az államfő is jóváhagyta". Ignatieff szerint úgy tűnik, hogy a demokratikus társadalmakra jellemző normál eljárásrend nem érvényesül.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mi állhat a törvény hátterében, a CEU vezetője azt mondta: a CEU "szabad intézményként működik egy olyan rezsimben, amely nem rokonszenvez a szabad intézményekkel".

Kovács Zoltán kormányszóvivő azonban ezzel kapcsolatban a BBC riporterének kijelentette: a felsőoktatási törvény módosításának célja az volt, hogy az összes magyarországi felsőoktatási intézmény számára azonos normákat hozzon létre. "A CEU-val mint amerikai intézménnyel jogi problémánk van, mivel működése nem teljesíti azokat a normákat, amelyekben hiszünk" - tette hozzá.

Kovács Zoltán szerint a CEU valójában olyan kiváltságokat élvezett, amilyeneket más intézmények nem. Az illegális bevándorlás ügyében - arra a kérdésre, hogy nem tekinthető-e gyújtó hatásúnak Orbán Viktor retorikája "a muszlim invázióról" - a kormányszóvivő kijelentette: gyújtó hatású az is, "ami a terepen történik". Kovács Zoltán szerint 2015-ben több mint 400 ezren lépték át Magyarország határait, zömmel muszlimok, legtöbbjük életkora 18 és 35 év között volt, és többségük férfi. Ezt inváziónak lehet nevezni, mivel nem családok érkeztek, ez nem háború okozta menekültválság volt, hanem tömeges migrációs válság.

Kovács Zoltán szerint az európai kultúra, ha nem is kifejezetten vallási szempontból, de mindenképpen a kereszténységre épül. "Célunk annak a kulturális környezetnek a fenntartása, amelyben Európa felvirágzott" - tette hozzá.

Kijelentette: Magyarország elfogadja, hogy az egykori gyarmattartó nyugat-európai országokban kialakult a világ minden tájáról érkezők befogadásának kultúrája, de az képtelenség, hogy ezt Európa egésze számára kötelezővé tegyék.