Az Egyesült Államok nem távozik hamar Szíriából

Washington addig folytatja a harcot az Iszlám Állam ellen, amíg jónak látja - szögezte le Jim Mattis

MH/MTI – 2017.11.14. 08:02 –

Az Egyesült Államok nem távozik Szíriából addig, amíg az ENSZ égisze alatt folytatott genfi béketárgyalásokon előrelépés nem történik - jelentette ki Jim Mattis amerikai védelmi miniszter hétfőn.

"Nem megyünk el azonnal" - szögezte le Mattis nyugalmazott tábornok, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok addig folytatja a küzdelmet az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel, amíg azt jónak látja. Hangsúlyozta, hogy Washingtonnak tennie kell valamit a dzsihadisták visszaszorulásával előállt új helyzettel, nem lehet csak a konfliktus katonai aspektusával foglalkozni, majd "jó szerencsét" kívánni a továbbiakhoz. Mattis ezzel vélhetően arra utalt, hogy az Egyesült Államok nagyobb szerepet kíván vállalni a szíriai háború politikai rendezésében, jelenlétével pedig azt fogja sulykolni, hogy vele is számolni kell. 

Közölte: az amerikai hadsereg hosszú távú célja az "Iszlám Állam 2.0" visszatérésének megakadályozása. Kifejtette, hogy a terrorszervezet még nem adta fel a harcot. Ezzel arra utalt, hogy a dzsihadisták hiába gyengültek meg, továbbra is veszélyt jelentenek. 

A védelmi miniszter emlékeztetett, hogy Washington célja a terrorszervezet legyőzése mellett mindig is a konfliktus diplomatikus úton történő rendezése volt. Nyomatékosította, hogy fokozatosan kell demilitarizálni Szíria különböző területeit, megteremtve annak lehetőségét, hogy a menekülésre kényszerült emberek hazatérhessenek otthonaikba. 

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak csúcstalálkozója alkalmával ismét megerősítette Szíria szuverenitása, egysége, területi épsége és világi jellege iránti elkötelezettségét, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban. 

Megfigyelők szerint Moszkva azonban az utóbbi évben kezébe vette a szíriai konfliktus rendezését, hogy - kritikusok szerint - saját szájíze szerint alakítsa ki a háború utáni Szíriát. A Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimét támogató Oroszország az ugyancsak Damaszkusszal szövetséges Iránnal és a korábban Aszad távozását követelő Törökországgal a kazahsztáni Asztanában több béketárgyalást is levezényelt. A legutóbbi forduló után Moszkva bejelentette a Szocsiban esedékes "Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusának" elnevezett, egy új alkotmány felvázolását, s ennek folyamatába a közel-keleti ország összes nemzeti és politikai csoportjának a bevonását célul kitűző békekonferenciát. 

A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Asztanában. Megfigyelők szerint míg mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, a genfi és asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Míg a kazah fővárosban látszólag előrehaladás történt, az ENSZ közvetítésével Genfben rendezett béketárgyalások több fordulója is zátonyra futott.

Oroszország és Irán célja vélhetően az, hogy bebetonozzák a két országgal közeli szövetségben álló Aszad-rezsimet, és egyúttal biztosítsák pozíciójukat a stratégiai jelentőségű közel-keleti országban. 

A genfi tárgyalásokon az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015 decemberében elfogadott 2254-es számú határozatának mentén próbálnak előrehaladást elérni. A határozta a szíriai politikai átmenetről értekezik, a dokumentum értelmében a polgárháború dúlta közel-keleti államban fél éven belül egységkormányt kellene felállítani, egy új alaptörvényt kidolgozni, illetve másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást tartani az ENSZ felügyelete alatt.