A Mátyás-templom titkai

Várostörténeti séta Schulek Frigyes nyomában – Különleges albummal emlékeznek meg az építészről – Aki a pénz miatt veszett össze Trefort Ágoston miniszterrel

Forgách Kinga – 2017.11.14. 02:43 –

Schulek Frigyesről jelentetett meg tudományos igényességű, de olvasmányos albumot a Holnap Kiadó. Az Építészet Mesterei sorozat legújabb kötetéhez városi séta is kapcsolódik, ahol megtudhatjuk, hogyan zajlott a Mátyás-templom rekonstrukciója, és milyen viták övezték a Halászbástya megépítését.

Schulek Frigyes a tizenkilencedik századi műemlék-helyreállítás egyik legjelentősebb alakja volt, neve azonban csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Életéről, származásáról és további munkáiról alig tudunk valamit. Éppen ezért született meg az Építészet Mesterei sorozat legújabb kötete, amely az európai mércével is figyelemre méltó építész személyiségéről, életútjáról és legfontosabb alkotásairól nyújt áttekintést, közérthető formában. Farbakyné Deklava Lilla művészettörténész kötete emellett számos érdekességet is elárul az alkotóról, s az albumban megnézhetünk néhány eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is. A kiadványhoz immár hagyományosan várostörténeti séta is kapcsolódik, amelyen a Holnap Kiadó képviselői a kötet alapján mutatják be a budai vár Schulekhez kötődő épületeinek érdekességeit. A vezetésre még két alkalommal, november 15-én és 22-én lehet ellátogatni.
A túra, amelyen mi is részt vettünk, a Bécsi kaputól indult, s Szent István lovas szobráig tartott. Első állomása még nem konkrét épület, hanem csak maga a várfal volt, ahonnan Schulek Frigyes egy kevésbé ismert munkájára, a János-hegyi Erzsébet-kilátóra nyílt rálátás. Az építésznek egyébként nagyon kevés alkotása maradt fenn, a Mátyás-templom és a Halászbástya mellett ma már alig van olyan épület Budapesten, amelyet hozzá tudunk kapcsolni – hangzott el, majd az alkotó életébe avattak be minket.

Schulek Frigyes 1841-ben született, mozgalmas diákévei után kőművessegédnek állt, mivel már ekkor vonzotta az építészet. Később a budapesti Műegyetemre járt, ahol csak egy évet töltött, utána átment a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Ott került kapcsolatba a bécsi Stephansdom építőmesterével, Friedrich Schmidttel, aki elkísérte pályája nagy részén, s akinek a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt többször is kikérte a tanácsát. A diákok a mester vezetésével nemcsak elméleti tudásra tettek szert, hanem évközi kirándulásokat is tettek, bejárták és dokumentálták Európa legjelentősebb román és gótikus emlékeit – magyarázták a Holnap Kiadó munkatársai. Mint mondták, Schulek ekkor szívta magába a középkori építészet iránti vonzalmat, s már diákévei alatt közreműködhetett a regensburgi dóm helyreállításában. Akkor készített rajzai a párizsi világkiállításon nagy sikert arattak, ez volt az első szakmai elismerése. Később hazatért Pestre, ahol Steindl Imre irodájában kapott munkát. Idővel a magyarországi műemlékvédelem egyik kulcsfigurája lett, szaképítészként számos műemlék rekonstrukciójában vett részt. Helyreállításai közül legjelentősebb a visegrádi Salamon-torony, a jáki templom, az ákosi templom és a pozsonyi ferences templom, s bővítette a deáki templomot és a lőcsei városházát. Új épületei közül a szegedi református templom és a Fogadalmi templom a legkiemelkedőbb.

Mint elhangzott, építészeti munkái mellett nagyhatású oktató is volt: tanárként részt vett a Magyar Királyi Mintarajz Tanoda megalakításában, amely a Képzőművészeti Egyetem elődje volt. A Budai Vár állapotának felmérésére az 1870-es években kérték fel, először csak dokumentációval bízták meg, pár évvel később viszont elkezdhette felújítani a Mátyás-tornyot. A templomnak és környezetének teljes rekonstrukcióján közel harminc évig dolgozott: nem csak a terveket készítette el, hanem a falkutatást is ő végezte, és végig jelen volt az építés folyamán.

Kiderült több érdekesség is. Például, hogy Schulek számos vitába bonyolódott a megvalósítást illetően: az egyik legfőbb konfliktus a Mátyás-torony sisakja kapcsán alakult ki, ő faragott kőből szerette volna megépíteni, míg a miniszter, Trefort Ágoston a költségek visszafogása érdekében a fémborítást javasolta. Nem volt egyszerű a Pénzügyminisztérium épületeinek lebontása sem, amelyek a templom jobb és bal oldalához szorosan kapcsolódtak, s emiatt részben eltakarták azt. Mint kiemelték, Schulek fáradozásai nyomán a koronázási templom körbejárhatóvá vált, s ekkor született meg a Halászbástya és a hozzá vezető lépcsősor is. Az építész megálmodott egy bizánci stílusú Szent István-mauzóleumot is, amely helyett azonban Stróbl Alajos lovas szobra valósulhatott meg. Schulek e templom belső terének kialakításában is részt vett, a burkolatot a Zsolnay-gyárból rendelték meg, az Árpád-házra utaló motívumokat ő tervezte, s ő tárta fel a műemlék legjelentősebb középkori részeit, például a Mária-kaput.