Az Iszlám Állam nyerésre áll a kiberháborúban

Miközben Szíriában egyre jobban visszaszorítják a terrorszervezetet, az internetes jelenlétük erősödik

MH/The Guardian – 2017.11.13. 16:44 –

A Guardian cikke szerint hiába szorítják vissza az Iszlám Állam harcosait Szíriában és Irakban, a propaganda ellen nem sikerült megtalálni a megfelelő fegyvert – a radikális hitszónokok az interneten keresztül milliókat érnek el.

Több tízezer videó
A YouTube videómegosztó oldalról a napokban törölték a jemeni-amerikai hitszónok, Anwar al-Awlaki összes videóját. Awlaki 2011-ben egy amerikai légicsapásban vesztette életét Jemenben, a videói azonban tízezrekhez értek el, a Google az antiszemitizmus elleni harc jegyében körülbelül ötvenezer, vele összefüggő anyagot távolított el a rendszerből. Adam Hadley kiberbiztonsági szakértő szerint a lépéstől azt remélik, hogy meggátolhatják, hogy a szélsőséges tartalmakra nyitott felhasználók terrorcselekményekre buzdító szónokokhoz juthassanak, így üdvösnek tartja azt is, hogy a terrorizmusra csupán „összekacsintgató” tartalmakat is hozzáférhetetlenné teszi az óriáscég. 

A Twitteren kívül a radikális hitszónokok előszeretettel használják a YouTube-ot és a Snapchatet is. Ez utóbbin népszerű az egyik legismertebb szaúdi-amerikai hitszónok műsora, a villámfatva névre hallgató radikális snapchat-fiók, de Mohamad al-Arefe több felületen is jelen van – tulajdonképpen egy radikális iszlám médiabirodalmat üzemeltet. Twitter-fiókját húszmillióan követik, ezzel pedig messze a legnépszerűbb a közel-keleten, az általa közölt tartalmak pedig fárszi, urdu, török, indonéz és a angol nyelven is elérhetőek. A Guardian által felkeresett biztonságpolitikai szakértő szerint az általa meginterjúvolt Iszlám Állam-szimpatizánsok egyharmada követte a hitszónok tevékenységét, de olyat nem is talált köztük, aki ne hallott volna még al-Arefe tevékenységéről.

Al-Arefe célközönsége a kiábrándult, csalódott, beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatal, aki előtt egy nyugati mintára épülő, modern, de a radikális iszlám tanításait követő „szuperállam” képe lebeg: Twitter-üzeneteinek java részében ezt a „földi paradicsomot” részletezi, de mindig kínosan ügyel arra, hogy ne szegje meg az általa használt felületek felhasználási szabályait. A szolgáltatók nem tilthatják be a tevékenységét – ha pedig mégis elnémítanák, a követőinek a java része továbbra is hozzáférne az írásaihoz az úgynevezett DarkWeben – vagyis titkosított csatornákon keresztül.

Haroon K Ullah amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a megoldás nem csupán technikai jellegű, és nem is a tiltásban rejlik. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a közel-keleten és az arab országokban a vallási vezetők komolyabb véleményformáló erővel bírnak, mint bárki más, így hatalmas igény van a weben keresztül fogyasztható vallási tartalmakra – amelyeknek nem kell feltétlenül radikálisnak lenniük. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy tévedés lenne azt feltételezni, hogy Keleten ugyanúgy végbemegy a szekularizáció folyamata, mint Európában – épp ellenkezőleg, a nyugati világ cikkei, ahogy rámutat, gyakran inkább csábítóan jelennek meg az Iszlám Állam propagandájában, így például a dzsihadisták előszeretettel pózolnak kisállatokkal vagy hangsúlyozzák azt, hogy az Iszlám Államon belül milyen anyagi bőség várja a radikálisokat. Ullah szerint a tiltás helyett inkább a mérsékelt vallási tartalmak terjesztését kell támogatnia a nyugatnak is, és arra kell törekedni, hogy egy csábítóbb víziót kínáljanak a közönségnek, mint amilyet al-Arefe vázol fel a fiatalok előtt.