Világos kép a tanulói lemorzsolódásról

A legfontosabb az iskolai kudarcélmények minimalizálása, mivel ezek veszik el a gyerekek kedvét a további tanulástól, ezzel párhuzamosan kiemelt a pozitív megerősítés szerepe

Korompay Csilla – 2017.11.11. 01:40 –

Brassói Sándor: A korai iskolaelhagyással veszélyeztetetteket mutató jelzőrendszer adatai erős eszközt jelentenek arra, hogy az intézmények ne mondjanak le könnyen egyes diákokról, hanem keressék meg a legalkalmasabb módszereket a felzárkóztatásukra.

Brassói Sándor 20171110 „A mentorok feladata, hogy mozgósítsák, felrázzák a nevelőtestületeket” (Fotó: Hegedüs Róbert)

Most, hogy az Oktatási Hivatal (OH) által működtetett, a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló országos jelző- és támogatórendszerbe az iskoláknak félévente kötelező adatokat szolgáltatniuk, világosan látszik, mely iskolákban van jelentős lemorzsolódás, amit az érintett iskolának és a fenntartójának kezelnie kell, ehhez pedig segítséget kaphat az Oktatási Hivataltól – erről beszélt lapunknak Brassói Sándor, az OH köznevelési elnökhelyettese. Indult egy uniós támogatású projekt is háromszáz nagyon nehéz helyzetben lévő iskola célzott támogatása érdekében.

– Közel tizenhárommilliárd forintos programot indított az Oktatási Hivatal az iskolai lemorzsolódás ellen. A probléma jellemzően társadalmi-gazdasági gyökerű, mit tehet a köznevelési rendszer?

– A korai iskolaelhagyás világszinten létező jelenség, ezért is tűzte ki az Európai Unió előbb 2010-re, majd 2020-ra a lemorzsolódók arányának tíz százalék alá csökkentését. A helyi társadalmak fejlődése mindenütt egyenlőtlen, a hátrányosabb helyzetű régiókban jelentősen magasabb az iskolaelhagyók aránya. Így van ez Magyarországon is, ami jól látható a hazai jelzőrendszer adataiból. Fontos tudni, hogy nemcsak földrajzi-gazdasági térségenként, hanem iskolatípusonként is különböző mértékű a lemorzsolódás. A korai iskolaelhagyás kapcsán szóba kell hoznunk a szűkebb, családi környezetet, illetve a szülők végzettségét is, hiszen a tanulás esetében alapvető fontosságú az ösztönzés és a személyes példa.

– Másként kell-e kezelni a problémát ott, ahol tömeges, és azokban az iskolákban, ahol csupán néhány tanulót érint a lemorzsolódás?

– Nyilván azokban a térségekben, iskolákban a legnehezebb kezelni a gondokat, ahol azok tömegesen jelentkeznek. A legfontosabb az iskolai kudarcélmények minimalizálása, mivel ezek veszik el a gyerekek kedvét a további tanulástól. Ezzel párhuzamosan kiemelkedően fontos a pozitív megerősítés szerepe és a tanulói egyéni képességek, kompetenciák felfedezése, ugyanis csak ezek ismeretében tudjuk sikeresen támogatni a gyerekeket azokon a területeken, amelyeken tehetségesek.

– A projektről nemrég rendezett konferencián azt mondta, azok az oktatási intézmények, amelyekben a legnagyobb a lemorzsolódás, egyedül sokszor már nemigen képesek előrelépni a probléma megoldásában, ezért fontos, hogy ezeket az iskolákat pontosan azonosítsák, és támogatást adjanak nekik, „védőhálót” vonjanak köréjük. Hogyan választották ki a programba bevonandó iskolákat?

– Az uniós szakmai ajánlásokkal összhangban, a programban a legnehezebb helyzetben lévő intézmények kapnak kiemelt támogatást. A beválasztott háromszáz nagyon nehéz helyzetű iskola tanulói egyrészt rendszeresen átlag alatt teljesítenek a kompetenciaméréseken, másrészt – a kompetenciamérésekhez kapcsolódó anonim kérdőívek adatai alapján – a családiháttér-indexük is alacsony, vagyis a családi háttér tanulást segítő hatása szerény. Emellett a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű diákok aránya is magas ezekben az intézményekben.

– Mi történik ezután?

– Az egyes iskolák a részletes helyzetelemzést követően az intézményi problémákra szabott fejlesztési terveket dolgoznak ki és valósítanak meg, mindenütt három fő külső támogató szakember, úgynevezett mentor és három iskolai belső munkatárs együttműködésével.

– Kik ezek a mentorok, és miből gondolják, hogy az iskolákban el fogják fogadni a kívülről jött szakembereket?

– Éppen ez a lényeg: sok „szakértő” van, aki bemenne az iskolába, és elmondaná, mit kellene tenni, de nem erre van szükség, hanem valós és tartós szakmai együttműködésekre. A mentorok egyrészt a mesterpedagógus szaktanácsadók, másrészt olyan, az OH által felhívás alapján kiválasztott gyakorló pedagógusok, szakértők, akik a felkészítő foglalkozások alatt jelentős továbbadható tudásra tettek szert, illetve saját munkájuk során ugyanezekkel a problémákkal szembesülnek, és már jól tudják kezelni azokat. A felkészített mentorok feladata, hogy mozgósítsák, felrázzák a nevelőtestületeket, megismertessék a már működő jó gyakorlatokat, módszereket a pedagógusokkal, továbbá folyamatosan nyomon kövessék az iskola szervezeti fejlődését, monitorozzák a folyamatokat. A fejlesztések sikere érdekében az OH háromoldalú megállapodást kötött az iskolával és annak fenntartójával, ezzel is biztosítva a hosszú távú közös munka sikerét, valamint egyértelművé téve a partnerek feladatait, felelősségét.

– Mi lesz azokkal az intézményekkel, amelyek nem kerültek be a programba?

– A köznevelés információs rendszerének (KIR) a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló jelzőrendszerébe az iskoláknak már félévente kell adatokat szolgáltatniuk, tehát országosan látható a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma. Így világosan látszik, mely intézményekben van jelentős probléma, és mik ennek az okai. Pontos helyzetfelmérésre, célzott beavatkozásokra van szükség, amelyek csak adatokra építve lehetnek eredményesek. A KIR-ből származó lemorzsolódási adatsorokat minden érintett iskola és fenntartója megkapja. A grafikonokból kirajzolódnak az iskolai, az évfolyamokra, osztályokra, továbbá az okokra csoportosítható lemorzsolódási jellemzők, így az érintett iskolákra jobban odafigyelhetünk, de ők maguk is jobban átláthatják a problémákat. Minden iskolai adat országos, területi és intézménytípus szerinti összehasonlításban is megtekinthető, éppen azért, hogy minden iskola és fenntartója láthassa a saját helyzetét országos viszonylatban is.

– Ahol láthatóvá válik a probléma, ott mi lesz a következő lépés?

– Ha egy iskola bizonyos osztályait jobban érinti a probléma, mint másokat, akkor osztályra szabottan kell az okokat kutatni és a megoldásokat keresni. Ha intézményvezetőként azt látnám, hogy az egyik osztályunkban különösen sokan buknak meg egy adott tantárgyból, elgondolkodnék a jelenségen, a nevelőtestülettel közösen feltárnánk az okokat, és megterveznénk, hogy miképpen lehetne ezen gyorsan javítani. Az országos jelzőrendszerbe a törvény alapján jelenleg kötelezően megadandó információkat eddig nem mutatták be nyilvánosan az iskolák, most azonban a fenntartóik számára is nyilvánvalóvá válik, ha lépniük kell. A jelzőrendszer és a benne tárolt adatok erős eszközt jelentenek arra, hogy az iskolák ne mondjanak le könnyen egyes tanulóikról, ne „engedjék el” a problémás diákokat, hanem keressék meg a legalkalmasabb módszereket a felzárkóztatásukra. De az iskoláknak nem csak adatot kell szolgáltatniuk a lemorzsolódási jellemzőikről: az OH által létrehozott online felületre kell feltölteniük a lemorzsolódás megelőzése érdekében kidolgozott megoldási javaslataikat, cselekvési tervüket és programjukat is.

– Milyen segítséget kaphatnak ehhez az iskolák?

– A problémák és a nehézségek feltárása nyilván az első lépés, de a jelzőrendszer mellé az OH – a pedagógiai oktatási központok, vagyis POK-ok szakértői, szaktanácsadói és bázisintézményi hálózatára is támaszkodva – folyamatos segítséget is ad. Várjuk az intézményektől a kéréseiket, javaslataikat az OH által a pedagógiai szakmai szolgáltatások éves megtervezéséhez alkalmazott felületen keresztül, ahová az idén már harminckétezer „megrendelés” érkezett. Az említett mesterpedagógus szakértők mellett a POK-ok a szóban forgó projekten kívül is sok pedagógust mozgósítanak, akik bemutatják a megyékben jó gyakorlataikat, tapasztalataikat. Egyébként a sokat hivatkozott finn oktatási rendszer sikerének kulcsa abban is áll, hogy ott a pedagógusok rendszeresen látogatják egymás óráit, tapasztalatokat, ötleteket cserélnek, folyamatos és nyitott szakmai innovációs műhelyként is tevékenykednek.