Lenin a vagonból

Kamaratárlat a Terror Háza Múzeumban az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvételről – Mítoszok és valóság korabeli és kortárs idézeteken keresztül

Zsiray-Rummer Zoltán – 2017.11.10. 01:46 –

A száz évvel ezelőtt történt oroszországi bolsevik hatalomátvételről rendezett a Terror Háza Múzeum időszaki kamaratárlatot, amelyen az események német vonatkozását, Lenin szerepét és a forradalmi mítosz tarthatatlanságát mutatják be.

LeninÉrzékekre ható installáció villantja fel a kommunizmus kialakulását (Fotó: Bodnár Patrícia)
A megszokott módon az érzékekre ható, egyteremnyi kamaratárlatot szentelt a Terror Háza Múzeum a száz éve történt bolsevik hatalomátvételnek, Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen címmel. Főkurátora az intézmény vezetője, Schmidt Mária, két kurátora Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgató, az installálás pedig Makai László munkája. A három részre osztott térben egy vasúti tehervagon, illetve személykocsi, valamint a Kreml fala a Lenin-mauzóleummal jelenik meg, a hangszórókból pedig szovjet munkásmozgalmi dalok és az Internacionálé szól. A rendezők fő célja, hogy a nagy októberi szocialista forradalom mítoszának tarthatatlanságát, a bolsevik hatalomátvétel államcsíny jellegét, a Lenint övező legendák alaptalanságát és a száz évvel ezelőtt megszülető kommunista gyakorlat megvalósulását mutassák be.

Az egyik oldalon a kiépült kommunizmus büntetőtelepeit, a Gulág-világot idézik fel, többek között Szolzsenyicin-idézetekkel, Lenintől a kivégzések szükségességéről szóló mondatokkal, valamint egy rabkabáttal és a kényszermunkára utaló eszközökkel együtt. Feltárva, hogy a kommunizmus a kezdetektől a terrorra épült, kimondva is milliók megsemmisítésének tervével.

A másik oldalon pedig Lenin 1917-es tavaszi vonatútjára emlékeztetnek, a Svájcból való hazatérésére. Itt néhány mondatban – némileg részletesebben pedig az érintőképernyőn is szereplő történeti összefoglalóban – azt olvashatja a látogató, hogy német szervezkedés állt a bolsevik hatalomátvétel hátterében. Korabeli német és brit diplomáciai források szerint ugyanis az első világháború második felében a Német Császárság úgy döntött, felforgatja Oroszországot, hogy az kilépjen a háborúból – más kérdés, hogy amint a tárlat emlékeztet rá, az Egyesült Államok hadbalépése miatt végül is nem oldotta meg a németek problémáját.

Középen, a Vörös tér installáció­ja voltaképp a Lenin-legenda és a kommunizmus intézményesült mítoszának leképeződését jeleníti meg, mellette képernyőkön archív filmek, plakátok és képek láthatók, valamint a tárlat háttérinformá­ciói olvashatók, utóbbiak között van szólexikon és életrajz-válogatás is a főbb szereplőkről. A falon idézetek, főképp arról, hogy az a bizonyos októberi esemény  – az ideiglenes kormány Leninék általi elűzése – például Szolzsenyicin vagy a főként ezzel az időszakkal foglalkozó amerikai történész, Richard Pipes szerint nem forradalom, csak államcsíny volt.