Orbán Viktor: Magyarország a saját lábára állt

"Csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető" - emelte ki a miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén

MH/MTI – 2017.11.09. 09:51 –

Magyarország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, gazdaságát, nem szorul más pénzére - mondta Orbán Viktor kormányfő csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten.  A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.

diaszpóra-Varga ImreFotó: Varga Imre/Magyar Hírlap

Magyarország jövője a választás tétje

"Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (...) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít" - mondta a 2018-as választásról a kormányfő csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban. Szerinte ezért a jövő évi választásnak van egy, a pártokon messze túlmutató dimenziója és történelmi távlata is.

A bevándorlásról úgy fogalmazott: az "európai egyesült államokat" létrehozni szándékozó erők akadálynak tekintik a nemzeteket és a keresztény tradíciót, ezért szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, "sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket". Megjegyezte, Európán kívül egyetlen más ország sem szállítja be magához milliószám a migránsokat.

Szavai szerint Európa ma két részből áll: a bevándorlóországokból és azok, amelyek nem azok, és nem is akarnak azzá válni. Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ - fűzte hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon.

A határvédelemről hangsúlyozta: amikor Magyarország védi határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.

"Csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető"

Arról is szólt, hogy az elismerés és a tisztelet jelének tartja az országgal szembeni nemzetközi támadásokat, kritikákat, leszámítva néhány "alpári hangütést". Szerinte ugyanis csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető, amihez érdemes viszonyulni: így a magyar gazdasági modell és bevándorláspolitika bírálata azt mutatja, hogy "valami olyasmit képviselünk, amit minimum vita tárgyává érdemes tennünk".

diaszpóra2-VIFotó: Varga Imre/Magyar Hírlap

Magyarország a saját lábára állt

 

A magyar gazdaságot a miniszterelnök úgy értékelte: az ország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére.

Az eredmények közül kiemelte: ma már mintegy 4,4 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót is. Magyarországon aki dolgozni akar, kivétel nélkül tud is. Mostanra nem az a kihívás, hogy nem tudnak munkát adni, hanem az, hogy többet is kínálnak, mint ahány munkavállaló van - fejtette ki.

Bár nehezen, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az "okosabbja" végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke - mutatott rá a kormányfő.

Létkérdés a családbarát politika

Kijelentette: kormánya családbarát, a családokat támogató politikát folytat, ami nemzeti létkérdés is.

Kiemelte: a magyar társadalom családközpontú, mégis hosszú ideje a demográfiai katasztrófa felé tartott. A népességfogyás katasztrofális helyzetéből, bár vannak biztató jelek, még nem húzta ki magát a magyar társadalom - állapította meg a miniszterelnök, hozzátéve: 2016-ban 1,25 százalékról 1,49-ra nőtt a termékenységi ráta.

Rámutatott: a magyar kormány nem fogadja el azt az álláspontot, amely bevándorlókkal oldaná meg ezt a helyzetet. Az a cél, hogy 2030-ra saját erőből a termékenységi ráta a népességfenntartásához szükséges 2,1 százalékra növekedjen - közölte. 

Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.

"Hungary first"

Donald Trump amerikai elnök "America first" jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy "Hungary first".

Üdvözölte a közelmúltbeli osztrák választás eredményét is, mert annak nyomán a legfontosabb európai kérdésekben a magyar és a hamarosan hivatalba lévő osztrák kormány "könnyedén pendülhet majd egy húron".

Az új ukrán oktatási törvényre kitérve azt mondta, "szomorú történetről" van szó, nehéz úgy együttműködni egy országgal, hogy közben "az ott élő nemzettársainkat nyilvánvaló diszkriminációval sújtják". A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni - tette hozzá, kiemelve: ha Magyarország most nem teszi világossá az ukránoknak az európai sztenderdek betartásának fontosságát, akkor más törvények - például az állampolgársági, a nyelvhasználati és az egyházi javak visszaadásáról szóló jogszabály - megalkotásánál a mostanihoz hasonló helyzet állhat elő.

A magyar külpolitikát úgy összegezte: egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink.

Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen

Arról is beszélt: Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen. Úgy fogalmazott: a diaszpórában élő magyarság a nemzeti büszkeségnek egyszerre forrása és erőtartaléka is, egyúttal megköszönte nekik az elmúlt években mutatott támogatást, azt, hogy a világ számos pontján segítik építeni a magyar közösségeket.

Azt ígérte, bővíteni fogják a Kőrösi Csoma Sándor- és a Mikes Kelemen-programot, valamint a Rákóczi Szövetség diaszpóra- és szórványprogramját.

Azt is mondta: dolgoznak egy Kárpát-medencei oktatási hálózat kiépítésén, a cél, hogy a bölcsődéktől az egyetemig anyanyelvükön tanulhassanak a magyarok.

Felhívta a figyelmet arra is: összesen több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot, és ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az egymilliomodik magyar "visszahonosított" állampolgár éppen december 5-én - a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján - tehet majd esküt.

Végül támogatást kért ahhoz az RMDSZ részvételével indult Minority SafePack kezdeményezéshez, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel.

diaszpóra nagyFotó: Varga Imre 

Semjén: A diaszpóra magyarsága egységesen, "kőkeményen" kiállt Magyarország mellett

Soha magyar diaszpóra ilyen figyelmet és támogatást nem kapott, mint az idén és az elmúlt években, és soha ilyen egységről és hűségről nem tettek tanúságot a diaszpórában élő magyarok - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén csütörtökön, Budapesten.

A diaszpóra magyarsága egységesen, "kőkeményen" kiállt Magyarország mellett, köszönjük a nemzethűséget! - fogalmazott a kormányfő helyettese, hozzátéve: tették ezt annak ellenére, hogy sokszor nekik sem volt könnyű, "a mainstream média nyomása, a politikailag korrekt agymosás" őket is érte az adott országban.

Semjén Zsolt elmondta, 2010-ben elhatározták, hogy lehetőség szerint a diaszpóra gyökerében emigráns szervezeteiből olyan tömörülések szülessenek, amelyek minden magyar otthonát jelentik. Megállapította, hogy ezek a szervezetek mára át tudtak alakulni ilyen tömörülésekké. 

Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a magyar nemzet világnemzet, ezt mutatja a csütörtöki tanácskozás is. Nem azért lett azzá, mert így akarta, hanem mert a történelem ilyen viharos volt - mutatott rá. 

A kereszténydemokrata politikus beszámolt továbbá arról, hogy 2010 óta a nemzetpolitikára fordított források több mint tízszeresére nőttek, és megtörtént a nemzet közjogi egyesítése is.

Hozzátette: a különböző juttatásokat - köztük a babakötvényt, az anyasági támogatást - kiterjesztették minden magyarra, függetlenül attól, hol él a nagyvilágban. 

Mára minden magyar, bárhol él, nemcsak kulturális, hanem közjogi értelemben is teljes jogú tagja a nemzetnek - összegzett Semjén Zsolt.  

Zárónyilatkozat: Szolidaritás a kárpátaljai magyarsággal 
A Magyar Diaszpóra Tanács aggodalmának ad hangot mindazon döntések miatt, amelyek csorbítják a Kárpát-medencei magyar közösségek jogát az anyanyelvi oktatáshoz. A testület VII. plenáris ülésén, csütörtökön Budapesten elfogadott zárónyilatkozatában szolidaritásukat fejezi ki az új ukrán oktatási törvény alapján jogsértést szenvedő kárpátaljai magyarsággal és a működésében korlátozott marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium oktatóival és tanulóival. 

A tanács tagjai sikeresnek ítélik az egyszerűsített honosítás és az állampolgárság-megállapítás eddigi folyamatát és bizakodóak, hogy még az idei évben leteheti az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Továbbra is elkötelezettek a mellett, hogy az eljárást népszerűsítsék a tagszervezetek és a külképviseletek közreműködésével - olvasható az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.

Kitértek arra is, hogy elkötelezettek a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok választási regisztrációjának és jövő évi országgyűlési választásokon való részvételének népszerűsítése mellett.

Közös érdeknek tartják, hogy a diaszpóra tagjai magyar állampolgárságukkal, illetve európai uniós polgárságukkal élve aláírásukkal támogassák és népszerűsítsék a Minority SafePack - Egymillió aláírás a sokszínű Európáért elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely arra kéri az Európai Uniót, hogy javítsa az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozók védelmét.

Kiemelték, hogy a jövő évtől külön pályázati kiírás keretében valósul meg a világban működő magyar szervezetek támogatása.
Üdvözlik, hogy a Magyar diaszpórapolitika - Stratégiai irányok című dokumentumban foglaltak értelmében a kormány megkezdi a diaszpórában folyó oktatás rendszerszintű fejlesztését. Örömüket fejezik ki, hogy a hétvégi iskolák részvételével tartott igényfelmérés eredményei alapján a diaszpórában működő oktatási intézményeknek önálló pályázati struktúrát alakítanak ki.

Üdvözlik továbbá, hogy 2017-ben 115 ösztöndíjas részvételével folytatódik a diaszpóraszervezetek munkáját segítő Kőrösi Csoma Sándor-program. 

Meggyőzőnek tartják a Mikes Kelemen-program eddigi eredményeit. Üdvözlik, hogy a programnak köszönhetően folytatódik a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékok megmentése, valamint a dokumentumok kiajánlása a Kárpát-medencei iskoláknak és közgyűjteményeknek. 

Bíznak abban, hogy a Magyarországra érkezett dokumentumok szakmai feldolgozásával tovább bővülhet a diaszpóráról összegyűlt tudás.

Továbbra is fontosnak tartják a Julianus-program keretében a világban fellelhető magyar emlékek összegyűjtését és elérhetővé tételét. Elkötelezettek, hogy adatszolgáltatásukkal, saját gyűjtésükkel a jövőben is segítik a kataszter folyamatos bővítését.

Üdvözölnek minden olyan kezdeményezést és programot, amely a diaszpórában élő többgenerációs magyar fiatalokat visszakapcsolja a magyar nemzet közösségébe. Sikeresnek ítélik a diaszpórában élő magyar gyermekek és fiatalok táboroztatási programját, amelynek köszönhetően eddig a diaszpórából több mint 600 fiatal ismerkedhetett meg az anyaország hagyományaival és köthetett kapcsolatot Kárpát-medencei társaival. Üdvözlik a Rákóczi Szövetség irányításával folytatódó programot, a ReConnect Hungary - Magyar Birthright-programot és a Diákok Határok Nélkül-programot (Students Without Boundaries program - Magyarságismereti Mozgótábor).
"A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért arra buzdítják a külhoni magyarságot, hogy éljen alkotmányos jogaival és vegyen részt a 2018-as országgyűlési választásokon, így is védve az együtt elért közös eredményeket" - olvasható a zárónyilatkozatban.