„Van még dolgom Kőbányán”

Budapesti Mozaik. A X. kerület korábban hatalmas részvényvagyonnal rendelkezett, azonban gazdagsága 1997 és 2006 között jóformán elolvadt Kovács Róbert polgármester szerint

Jobbágyi Zsófia – 2017.11.06. 01:56 –

Sajnos a korábbi szocialista kerületvezetők nagyon rossz politikát folytattak, szinte tudatosan költöztették a Hős utcába a problémás családokat – mondta lapunknak Kovács Róbert, Kőbánya fideszes polgármestere, akit egyebek mellett a Hős utcában történt sorozatos rosszullétekről kérdeztünk. Beszélt arról is, szerinte a 2013-as árvíz idején a Csillaghegyi-öblözetben senki nem mondta volna, hogy ne a part mentén épüljön a védmű.

Kovács Róbert 20171106 Az ellenzék elterelné a figyelmet az OLAF-jelentésről – mondta a kerületvezető (Fotó: Ficsor Márton)

– Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport jelentését, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatából vontak le következtetéseket. A szavazást hosszas vita előzte meg. Mit szól hozzá?

– Az ellenzék próbálta eljelentékteleníteni a jelentést. Olyan kifogásokat kerestek, hogy Borbély Lénárd, aki a munkacsoportot vezette, hogyan végezte a munkáját és milyen hosszú volt a testület előtti felszólalása. Ezek nem érdemi reakciók. Ha értelmesen reagáltak volna, nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen mind az OLAF, mind a fővárosi munkacsoport jelentése rámutat, hogy a 4-es metró beruházás számos szerződésénél súlyos szabálytalanságok történhettek. Ezeknek szinte mindegyikénél vagy a város akkori vezetői, vagy a fővárosi cégek legfelsőbb szintjén dolgozók érintettek. Közülük sokan ma is a testületben ülnek, így nem véletlen, hogy a jelentés tartalmáról próbálták elterelni a figyelmet. Fontos, hogy a munkacsoportnak nem volt feladata megállapítani a büntetőjogi felelősséget, a politikait azonban igen, és ennek eleget is tett.

– A közgyűlés másik aktuális témája a római parti mobil gáttal kapcsolatos, elvi döntés született ugyanis arról, hogy kettéválasztják a projektet és a legveszélyeztetettebb részen megkezdődik a védmű kiépítése. A vita évek óta tart a nyomvonalakról, követhetetlenné vált. Mit gondol, nem lenne egyszerűbb, ha a városvezetés az asztalra csapna és megépítené a teljes védművet?

– Ha nem politikusok hoznák meg ezeket a döntéseket, akik függnek a választói akarattól is, akkor valószínűleg ez lenne az egyszerűbb megoldás. A gát ügye több évtizedes kérdés, ami pedig megnehezíti a döntést, hogy a most ellenzékben ülő politikusok nem vállalják korábbi döntéseiket, inkább próbálnak politikai tőkét kovácsolni abból, amiből nem szabadna. Azok, akik most támadják a főváros és a szakvélemények által támogatott partmenti változatot, korábban megszavazták azt. Természetes, hogy a választókat képviselő Tarlós István keresi azt a kompromisszumot, amivel a problémát is megoldja, de figyelembe veszi a választók véleményét is. Azzal egyébként, hogy a Barát-patak–Aranyhegyi-pa­tak mentén elkezdődik a védműépítés, nagyot lépünk előre, még ha ez nem is a végleges megoldás. Pozitív példaként szoktam említeni a Kopaszigátat, ami szintén az állampolgárok egy része által vitatott beruházás.

– Igen, vannak akik azzal érvelnek a partmenti védmű ellen, hogy a főváros utolsó természetes folyópartja olyanná válik majd, mint a Kopaszi-gát.

– Ismertem azt a területet az eredeti állapotában is és jóval alacsonyabb kihasználtsággal működött. Tény, bizonyos szempontból romantikusabb, természetközelibb terület volt, ennek ellenére szerintem mára többek számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A Római part kicsit más, hiszen ott keverednek a kerékpározók, a kutyások, a kisgyermekes családok és azok, akik kimennek meginni egy fröccsöt. Ennek az a vége, hogy hömpölyög a tömeg és konfliktus van. Az is fontos, hogy a 21. századi igények már meghaladták a Római-part jelenlegi kínálatát. Ez nem azt jelenti, hogy úgy kell modernizálni, hogy a múlt értékeiből semmit nem őrzünk meg. Érdekes egyébként, hogy a legutóbbi, 2013-as nagy árvíz idején a feleségemmel elbicikliztünk a Római partra, és láttuk azt a kétségbeesett védekezést, amivel a vitatott szakaszokon próbálták az ott élők homokzsákokkal óvni a tulajdonukat. Ez az a szakasz, amit a Nánási út-Királyok útja menti gát nem védene, az ellenzék viszont nagyon szeretné, hogy ott épüljön. Abban a kritikus pillanatban szerintem senki nem mondta volna, hogy ne a part mentén épüljön a védmű.

– November 6-tól vág bele a főváros a 3-as metró felújításába, elsőként az északi szakaszon. Tarlós István jelezte, várható, hogy lesz némi káosz. Kőbánya ebben később különösen érintett lesz. Mire számítanak?

– Kőbánya szerencsés kerület, nálunk van szinte a legtöbb megálló mind a 2-es, mind a 3-as metró esetében. Nagyon várjuk a felújítást. A szerelvények ugyan ma már korszerűbbek, de a megállók állapota igen sanyarú. Nyilván, amikor Kőbányára kerül a sor és ez a lakosságot közvetlenül érinti majd, türelmetlenség lesz. Ez minden beruházásnál így van, amíg káoszt okoz, nem szeretik az emberek. A 3-as metró esetében az alternatív útvonalakról és a pótlásról nagyjából egy éve folyik az egyeztetés, de minden igyekezet ellenére biztos, hogy bosszúsággal fog járni. Amikor viszont véget ér a munka, és tapasztalni fogjuk a jót, eltörpül majd a korábban átélt kellemetlenség.

– Áttérve a helyi ügyekre, szeptember elején arról szóltak a hírek, hogy részben a X. kerületben is emberek estek össze az utcán önkívületi állapotban. A hírek szerint egy újfajta dizájnerdrog megjelenése okozta az ijesztő eseteket. Mi történt pontosan?

– Az esetek egy része a Hős utcánál történt, ahol sajnos nem ma kezdődtek a gondok. A környék helyzetével folyamatosan foglalkozunk. A mostani olyan történés volt, ami ingerelte a közvéleményt, de sajnos a mindennapokban rendszeresek az ilyen esetek, még ha az újságok nem is írnak róla. Kőbányán éppen ezért igen erőteljes a drog- és alkoholprevenciós munka, és rendszeres a kapcsolatunk a rendőrséggel is. A legutóbbi rosszulléteket valóban egy újfajta dizájnerdrog megjelenése okozta, de ez sem új keletű, nagyjából három havonta, negyedévente kerül a piac­ra új szer, ami hasonló rosszulléteket okoz. A probléma magjaként mindig a Hős utcai állapotokat emlegetik, nem ok nélkül. Az ottani lakások a harmincas években épültek és már akkor sem magas komfortfokozattal. A terület azóta is mélyrepülésben van. Sajnos a korábbi szo­­cialista kerületvezetők nagyon rossz politikát folytattak, szinte tudatosan költöztették a Hős utcába a problémás családokat, akikkel lehetetlen volt együttműködni. Még egy hibát elkövettek, az önkormányzati lakásoknak nagyjából a felét eladták, körülbelül százötven lakást. A másik fele a kerületnél maradt, ezeknek a helyzetét pedig viszonylag jó ütemben sikerül is rendezni. Amióta polgármester vagyok, vagyis 2010 óta, nem adtunk bérbe egyet sem közülük, a szabályokat követő bérlőket elköltöztettük, mára tehát százhúsz önkormányzati lakás üresen áll az ingatlanon.

– Tehát a megoldást abban látják, hogy kiürítik a lakásokat?

– Sajnos nincs más eszközünk, ebben a szegregátumban ugyanis helyben nem lehet javítani az ott élők helyzetén. Nagy problémát jelent azonban, hogy a már említett lakások felében magántulajdonosok élnek, tehát a társasház hoz döntéseket. Csak egy példát mondok, ezekben az épületekben körülbelül kétszázmillió forintnyi közmű tartozás halmozódott fel, amit a társasház nem tud behajtani. Nyilván van kivétel, de a Hős utcában élők nagy része problémás életmódot folytat, nem törvényes jövedelemből él. Ilyen például a drogterjesztés és -fogyasztás is.

– Mi a sorsuk a kiürített ingat­- lanoknak?

– Ezek mára lakhatatlan lakások, kivontuk őket az állományunkból. A cél az, hogy a teljes együttes kiürüljön, aminek eszköze lehet, hogy az ott élőknek csereingatlant ajánlunk fel, vagy megvásároljuk tőlük a lakásukat. Ezt megnehezíti, hogy ha például az ingatlan tulajdonosa elhagyja a lakását, akkor oda beköltöznek önkényes lakásfoglalók. Ők a normálistól messze álló életmódot folytatnak, rendszeres az áram- és a gázlopás. A magántulajdont viszont sajnos nem tudjuk ellenőrizni. Ettől függetlenül a rendőrség folyamatosan jelen van a Hős utcában, az említett eset miatt most még fokozottabban, látványosabban, és nem csak ott, hanem a környéken is. Erre szükség van. A szociális munkásoknak óriási feladatot jelent ennek a szegregátumnak a kezelése, büszke is vagyok rájuk. Sok olyan család él ugyanis ott, akik folyamatos fenyegetettségnek vannak kitéve, többek között nekik is próbálnak segítséget nyújtani.

– Egyedi esetnek számít a Hős utcai helyzet?

– Minden nagyvárosban alakulnak ki szegregátumok, a fővárosban több helyen van ilyen. Csak, hogy néhány példát említsek, ilyen az Illatos út, a Bihari út vagy korábban a Mária Valéria telep, illetve az Auguszta telep. A harmincas években épültek ezek a lakások is, függőfolyosókkal és emeletenként közös mellékhelyiséggel. Akinek módja volt, elmenekült ezekből az ingatlanokból. Mivel viszont olcsók voltak ezek a lakások, zömében az alacsony iskolázottságú emberek költöztek ide, a szegregátumok pedig hamar a bűnözés meleg­- ágyává váltak. Riasztó adatok vannak az itt élők iskolai végzettségéről, sokszor a nyolc általános is hiányzik. Az ilyen telepek felszámolása pedig jóformán az egyetlen megoldás, hiszen ezek a szegregátumok újratermelik magukat.

– Kőbányának ilyen szempontból nem túl pozitív egyébként sem a megítélése, rengeteg a kerületben a volt ipari ingatlan, a köztudatban pedig inkább munkásnegyedként él, semmint egy vonzó városrészként. Változott ez az elmúlt években?

– Valóban sokan úgy gondolják, hogy Kőbánya külváros, ahol az igénytelen nehézipari termelés a jellemző. Aki csak keresztülutazik a kerületünkön, az csak a Maglódi vagy a Gyömrői utat látja, amelyek nem mindig mutatnak vidám képet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a helyzet változik. A Gyömrői út elején például ott van a Richter kutatóközpontja, amely építészeti nívódíjas épület, nem sokkal távolabb pedig a Bosch épített egy központot, ahol ezerötszáz magyar mérnök dolgozik, és az intézet bőven megfelel a modern kor követelményeinek. Ez a városrész jóval többet tud, mint amit gondolnak róla, akik nem ismerik. Fontos az is, hogy Kőbánya nem külváros, Budapest mértani közepén fekszik és kifejezetten jó a közlekedési hálózata. Vannak gyönyörű lakónegyedei például a Királydombon, Óhegyen és szépen fejlődnek a lakótelepeink is. Kevesen tudják azt is, hogy Kőbánya Budapest legtöbb zöldfelülettel rendelkező kerülete. Ebbe ugyan beletartozik a Népliget is, amit nem büszkeségpontként szokás emlegetni, de ennek a területnek is készül már a fejlesztési terve. Sokat változott az itt élők identitása is, a legtöbben szerencsére már inkább érzik úgy, hogy értékes helyen laknak.

– 2010-ben váltotta a polgármesteri székben szocialista elődjét, majd négy évvel később újraválasztották. Maradna még egy ciklust?

– Van még dolgom Kőbányán. Ezért, ha megkapom hozzá a támogatást, a következő önkormányzati választáson is elindulok. Nagyon sok ismeretem van a kerületről, hiszen 2007-től már alpolgármesterként dolgoztam, előtte pedig az első és egyetlen munkahelyemen hét évig pedagógusként, majd tizenhat évig iskolaigazgatóként. Tudni kell azt is, hogy Kőbánya anno a főváros leggazdagabb kerülete volt, hatalmas részvényvagyonnal rendelkezett, aminek mai áron számolva negyven-ötven milliárd forint volt az értéke. Ez az érték 1997 és 2006 között jóformán elolvadt. Az ingatlanokat eladták, a Mázsa teret és a Richter-részvényeket is értékesítették hárommilliárd forintért, a Hungexpóból kétmilliárdos bevétel származott, de az egészből szinte semmi nem maradt a kerület számláján. 2006-ban már arról vitatkoztunk a szocialistákkal, hogy tovább emeljük-e a likvid hitelkeretünket vagy kezdjünk el ésszerűen gazdálkodni. Szerencsére az általunk javasolt utóbbi mellett döntött a testület, így sikerült a kerület gazdálkodását rendezni. Innentől kezdve olyan eredményeket értünk el Kőbányán, hogy amikor a kormány átvállalta az önkormányzati adósságokat, Kőbányán jóformán nem volt mit kifizetni. Mára stabilizálódott a helyzet, évi két-három milliárdot fordítunk önerőből fejlesztésekre és jelentős megtakarítással is bírunk. Felelősen gazdálkodunk és tervezünk, folyamatosan fejlesztjük kerületünket úgy, hogy közben az anyagi biztonságára is körültekintően vigyázunk. Kérdésére válaszolva, igen, vannak még terveim.