Varga Mihály: A magyar építőipar továbbra is lendületben van

KSH: Másfélszeresére nőtt az új lakások száma az első három negyedévben

MH/MTI – 2017.11.03. 10:15 –

Az idei év első kilenc hónapjában 7981 lakás épült, 51,5 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján a később építendő lakások száma 28 411, 32,7 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Varga Mihály szerint a magyar építőipar továbbra is lendületben van. 

MNB: Gyorsult a lakásárak növekedése a második negyedévben

A második negyedévben országos átlagban 5,1 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez és 15,3 százalékkal az egy évvel korábbiakhoz képest, azaz gyorsult az emelkedés az első negyedévi 3,1 százalékos, illetve 11,9 százalékos ütemet követően - derül ki a Magyar Nemzeti bank (MNB) pénteken közzétett lakásárindex jelentéséből.
A községekben gyorsult legjobban a lakóingatlanok drágulása, a második negyedévben 13,3 százalékkal emelkedtek a községi lakásárak, ami 25,9 százalékos éves növekedési ütemet okozott az előző negyedévi 3,8 százalékos negyedév/negyedéves, illetve 11,2 százalékos év/éves emelkedés után.Budapesten az első negyedévi 4,1 százalékhoz képest 2,9 százalékra lassult a lakásárak negyedéves dinamikája. A jegybanki elemzés szerint a fővárosi lakásárak éves nominális dinamikája folyamatos lassulást mutat, az előző időszaki 17,3 százalékhoz képest a második negyedévben 14,6 százalékot tett ki. A lakásárindex alapján a vidéki városokban is gyorsult a lakásárak mind negyedéves mind pedig éves növekedési üteme is, előbbi 2,8, míg utóbbi 11,4 százalékot tett ki a második negyedév végén. A második negyedévben Közép-Dunántúl kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. Az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-dunántúli városokban mért a jegybank, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 7,9 százalékkal növekedtek. Ezt követték az észak- és közép-magyarországi városi lakásárak rendre 5,1 és 3,4 százalékos lakásár drágulással. 

 A magyar építőipar továbbra is lendületben van, és mivel az év első kilenc hónapjában kiadott 28 ezer 400 lakásépítési engedély jelentős részéből hamarosan kezdődő építkezés lesz, ezért a lakásépítési kedv a következő hónapokban is töretlen marad - mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva pénteken az M1 aktuális csatornán. 

A KSH legfrissebb közlése szerint az első kilenc hónapban 7981 lakás épült, 51,5 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. 

Varga Mihály hozzátette: az első háromnegyedévben a lakásépítéshez kiadott hitelek is nőttek, 35 százalékkal.  

A miniszter kedvezőnek értékelte, hogy vidéken, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád, Somogy és Baranya megyében is megmozdult az ingatlanpiac. A lakáspiaci szempontból felkapott helyeken - Budapesten, Pest megyében, Észak-Dunántúlon, Győr környékén - a lakásépítések aránya jelentősebben nőtt, és vélhetően ez a következő hónapokban is így maradhat. 

Varga Mihály szerint a 4,4 millió lakásból álló országos lakásállomány 1 százalékának -  40 ezer lakásnak - kellene évente megújulnia, ahhoz, hogy egészséges lakáspiacról lehessen beszélni, ettől azonban Magyarország még messze van. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az országban negyedévente már 2500-3000 lakás épül. 

Mint mondta a cél az, hogy az építőipari kapacitások továbbra is rendelkezésre álljanak, legyen megfelelő munkaerő az építőiparban, az elmúlt egy évben 4000 - 4500-zal nőtt az építőiparban dolgozók létszáma, tehát összességében elmondható, hogy a lakáspiac megmozdult és az irány jó. 

Az NGM az MTI-nek megküldött  közleménye szerint a kormány otthonteremtési intézkedései, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a kedvezményes lakásáfa, dinamikusan és tartósan erősödő lakáspiachoz vezettek, ezt támasztják alá a legfrissebb adatok is. 

Hozzátették: 2016 eleje óta már közel 49 ezer háztartás csok-kérelmét fogadták be a bankok, amelyen belül új lakás építésére vagy vásárlására mintegy  16 ezer család kérte a támogatást mintegy 103 milliárd forintos összértékben. 

A kedvezmények hozzájárultak a lakásépítés növekedéséhez

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kiemelte, hogy az áfakedvezmények és a csok segítették a lakásépítések számának alakulását, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez, hosszú távú fenntartásához további intézkedések szükségesek. 

Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az egyesület rámutat arra is, hogy sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa a béremelés mellett az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése, a jelenlegi szabályok szerint az új lakások adásvételére vonatkozó 5 százalékos áfa  2019 december 31 után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában   - közölte szakmai egyesület.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a fejlesztések kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és csok indított be. A fejlesztők által meghirdetett projektátadási határidők alapján arra számít, hogy az idei évre várt több mint 3000 lakás után 2018-ban akár 10 000-nél több új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten. Szerinte a kiadott új építési engedélyek száma ugyanakkor már 2018 második felében csökkenhet, ha a kormány nem hosszabbítja meg vagy teszi véglegessé az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos áfáját.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is azt emelte ki, hogy a lakásépítési kedv és a saját célú építkezések látványos felfutása részben a csoknak, illetve az 5 millió forintos áfavisszatérítésnek köszönhető, míg az eladási célú lakásberuházások megugrását a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs segítette.

Balogh László arra hívja fel a figyelmet, hogy az ingatlan.com adatai szerint továbbra is jelentősen eltérnek az új lakások árai az ország különböző régióiban. Budapesten az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára november elején átlagosan 650-700 ezer forint volt, a dunántúli megyék nagyvárosaiban 390-400 ezer forint körül mozog az új lakások átlagos négyzetméterára, a kelet-magyarországi megyei jogú városokban pedig 370-390 ezer forintnál tartanak az árak.

Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője arra számít, hogy a következő 1-2 évben növekedni fognak a telekárak a főváros keleti, a dél-keleti, a déli agglomerációs településein, mivel a lakásberuházásokra alkalmas telkek szinte teljesen elfogytak Budapesten.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy az év első kilenc hónapjában kiadott 28 411 építési engedély 2008 óta a legtöbb, a megépült 7981 lakás pedig 2011 óta a legmagasabb mutató. Adatbázisuk szerint július és szeptember között 80 új, kétlakásosnál nagyobb beruházás értékesítése indult el a fővárosban, melyek keretében mintegy 2500 új lakás épül nagyjából 2019 közepéig, de a lista folyamatosan bővül. A 2019 végéig érvényes 5 százalékos áfakulcs kihasználásáért tavaly év elején indult beruházói hajrá tehát tovább tart, Budapesten mindenképpen - jegyezte meg az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt vezető makrogazdasági elemző rámutatott arra, hogy a lakáspiaci boomot a kapacitás- és munkaerőhiány gátolhatja, ami már jól látható az árakon, az idei második negyedévben a lakásépítések költségindexe alapján 7 százalékos volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest, 2010-hez viszonyítva pedig 27 százalékkal drágábban lehet lakást építeni. A költségeken belül a munkaerőre fordított kiadások éves szinten 12,1, 2010-hez képest pedig 44 százalékkal emelkedtek.