Kövér László: A szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja

Az Országgyűlés elnöke Martonvásáron vett részt ünnepi megemlékezésen

MH/MTI – 2017.10.22. 18:38 –

A szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke vasárnap Martonvásáron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

kövér martonvásár 576MTI Fotó: Soós LajosKövér László szerint 1956 bebizonyította, hogy az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.

Boross Péter: biztató a jövőre nézve a magyarok szabadságvágya 

A magyar történelmet évszázadokon át végigkísérte a szabadságvágy, a hazaszeretet, ami biztató a jövőre nézve - mondta Boross Péter, Magyarország korábbi miniszterelnöke vasárnap Hódmezővásárhelyen, az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott önkormányzati megemlékezésen.

A Szabadságharcosokért Közalapítvány, valamint a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy 1703-ban, 1848-49-ben és 1956-ban ugyanaz az "indulat és harci kedv" jellemezte a magyarokat, mindháromszor "kirobbant a szabadságvágy a nemzet lelkéből".

Az az óriási akarat, hogy szabad magyarokként akarunk élni, biztató a jövőre nézve. Ha ugyanis minden generáció érzi a kötelezettséget, hogy ezt az üzenetet átadja az utána jövőknek, "akkor nincs veszve a hon, a haza" - mondta Boross Péter.

 A házelnök három történelmi kort emelt ki, 1456-ot, 1956-ot és 2017-et, amelyeket évszázadok és évtizedek választanak el egymástól, miközben a történelmi azonosság összeköti őket. Rámutatott arra, hogy mindhárom korban "a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa, s csak a közép-európai népek álltak ki mellettünk".

Kövér László emlékeztetett arra, hogy 1456-ban az oszmán hadak Európa kapujában álltak, de Nándorfehérvárnál a magyarság megvédte a keresztény Európát és további 70 évig rendet biztosított a kontinensnek.

A házelnök hangsúlyozta, hogy 1956-ben a magyarok egy olyan rendszerrel szemben védték Európát és önmagukat, amely "tagadta Istent, a hazát csak katonai támaszpontnak, a családot és embereket csupán statisztikai termelési egységnek tekintette". "Ez a rendszer a szovjet kommunizmus volt, amely a nemzeti önazonosság tagadásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, a társadalmi és gazdasági megalázáson, emberek egymással szembe fordításán alapult" - fogalmazott. Hozzátette: az eszme nyugaton született, de keleten valósult meg és szedte áldozatait.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: 1956-ban a magyarság erkölcsi többsége, vagyis maga a nemzet nyilvánította ki, hogy nem akar ilyen rendszerben élni.

"Akkor sem hittek azokban, akik megtagadták Istent, mint ahogy napjainkban sem hisznek azoknak, akik Isten helyébe önmagukat helyezik. Akkor sem hittek azokban, akik szerint a haza katonai támaszpont, a nemzet csak egy felejtésre ítélt emlék, a család pedig statisztikai termelési egység, ma sem hisznek azoknak, akik szerint ez így van" - fogalmazott Kövér László. Szerinte 1956-ban és napjainkban a magyarság erkölcsi többsége számára Isten a történelem ura, az istenhit erkölcsi alap, a haza sorsközösség, a család pedig az első számú szeretetközösség.

A házelnök beszélt arról is, hogy 1956-ban a magyarok erkölcsi többsége végleg bebizonyította a világnak, hogy a világmegváltónak hitt kommunizmus valójában istentelen, embertelen és gyilkos hatalom. Hozzátette: a demokrácia, a nemzeti egyetértés és a társadalmi igazságosság volt az 56-os forradalom és szabadságharc célja, és ez a történelmi hagyatéka is.

Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martoni Más Kép) beszédében azt hangoztatta, hogy a szabadság a magyarok számára mindent jelent. Ezért sokan áldozták életüket, létüket, teljes valójukat, ahogy tették azt 1956-ban is, ahol ismét bebizonyosodott, hogy "a túlerő legyőzheti a szabadságot, de előbb-utóbb úgyis a szabadság győz".