Izmosodik az élelmiszeripar, új fejlesztések jönnek

Egyre nagyobb szerepet kap a belföldi piac, az elfogadott húszpontos akcióterv a minőségi szabályozásra, a hatósági korszerűsítésre és a vásárlói szemlélet formálására épül

Vöő György – 2017.10.18. 02:44 –

Erősödik a magyar élelmiszeripar. Háromszázmilliárd forint uniós forrás érkezik két éven belül az ágazatba, amely jelentős fejlesztésekre ad lehetőséget a kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozásoknak egyaránt.
Az agrártárca legfontosabb célja, hogy a magyar fogyasztó jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerhez jusson hozzá.

Az élelmiszeripar erősítése érdekében fogadta el a kormány a húszpontos élelmiszer-biztonsági akciótervet, az ágazat fejlesztésére pedig háromszázmilliárd forintot ad - mondta Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari körkép rendezvényén tegnap, Budaörsön. Laszlovszky Gábor felidézte, hogy öt éve stratégiai ágazattá nyilvánította a kormány az élelmiszeripart, majd 2015-ben kidolgozta az ágazat stratégiáját, miután megállapították, hogy hatékonysága és jövedelemtermelő képessége alacsony. Hozzáfűzte: a fejlesztési összeget főleg a Vidékfejlesztési program, valamint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív (Ginop) program kereteiből teremtik elő, de remélhetőleg később más források is rendelkezésre állnak.

A főosztályvezető beszélt arról is, hogy egyre fontosabb szerepet kap a belföldi piac, amely nélkül nem működik az exportra termelés sem. Legfontosabb célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztó jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerhez jusson hozzá, valamint hogy a termékek előállításában részt vevők is meg tudjanak ebből élni. Laszlovszky Gábor az élelmiszer-biztonsági akciótervről elmondta, hogy három pillérre épül: a minőségi szabályozásra, a hatósági fejlesztésre és a vásárlói szemlélet fejlesztésére – közölte lapunkkal a földművelésügyi tárca. A háromszázmilliárd forintnyi uniós forrás érkezhet meg az élelmiszeripar szereplőihez az elkövetkezendő egy-két évben – mondta a Magyar Hírlapnak Éder Tamás, a NAK alelnöke, aki az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöki posztját is betöltötte a közelmúltban. Ebből kétszázmilliárd a Vidékfejlesztési programhoz kötődik, a mikro- és a kisvállalkozások fejlesztéseit segítheti, illetve azon mezőgazdasági termelőket, akik az élelmiszeriparba kívánnak befektetni.

Százmilliárd forintnyi Ginop-forrásra pedig a közepes méretű élelmiszeripari cégek pályázhatnak. Az elnyerhető források ötven százaléka vissza nem térítendő támogatás. Hozzáfűzte, a pályázatok már megnyíltak, a döntések még nem születtek meg. Éder Tamás hangsúlyozta, a források megnyílása részben a NAK lobbitevékenységének köszönhető.

Éder Tamás a budaörsi tanácskozáson felhívta a figyelmet: az agrárkamara komoly erőfeszítéseket fektet abba, hogy eloszlassa az élelmiszeriparról kialakult tévhiteket, valamint hogy erősítse az élelmiszer-előállítás jó hírnevét. Hozzátette, szakmai nyomást gyakorol a NAK az áfa és a támogatáspolitika kialakítására. A húságazatban a legnagyobb gond szerinte, hogy sokszor nincs naprakész technológiai felkészültségük az ágazat résztvevőinek, ezért gyakorlatorientált szakmai képzéssel próbálják segíteni őket.