„Kötelezettségünk, hogy gondoskodjunk az üldözött keresztényekről”

Nemzetközi összefogásra van szükség a keresztényüldözés megszüntetéséhez

MH/MTI – 2017.10.13. 09:36 –

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, mint történelmében, kultúrájában, hagyományaiban keresztény identitású és kötődésű államnak természetes kötelezettsége, hogy az üldözött keresztényekről gondoskodjon és segítsen rajtuk. 

konfRésztvevők a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencián - MTI Fotó: Illyés Tibor

Semjén Zsolt a keresztényüldözésről rendezett budapesti konferencia pénteki, zárónapján tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg. Hozzátette: a keresztények befogadásában nagyon nagyvonalú Magyarország, de nem cél, hogy a keresztény Kelet kiürüljön. Fontosnak tartotta, hogy csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak.  

A kormányfő helyettese sürgette, hogy Hágában végre állítsák bíróság elé a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat. 

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy keresztényüldözés "lightos", de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik, azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint "kés a vajban" tudjon nyomulni Európában.

Beszámolt arról, hogy magyar segítséggel falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, s segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is. Komoly összegeket mozgósítanak és testre szabott módon igyekeznek támogatást adni - jelezte. 
Semjén Zsolt arra a kérdésre, hogy hány kopt családot fogadtak be, elmondta: jóval több mint ezer engedélyt adtak ki. Azt kérte a sajtó képviselőitől, legyen annyi empátiájuk az üldözöttekkel szemben, hogy érzékenyen kezelik ezt a kérdést. Ezekről az emberekről azon országok titkosszolgálatai, ahonnan elmenekültek, adatokat gyűjthetnek, s emiatt ők és családjuk is veszélybe kerülhetnek - jelezte.

bal-sem-azbSemjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (k) és Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár (j) - MTI Fotó: Kovács Attila

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a nemzetközi konferenciára 32 országból több mint 300 résztvevő érkezett. Kiemelte: nemcsak az a feladat, hogy ott segítsenek, ahol a baj van, hanem az is, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a témára, és nemzetközi összefogást kezdeményezzenek.
A miniszter bemutatta a tárca területért felelős új helyettes államtitkárát, Azbej Tristant és az utazó nagykövetet Heltai Pétert, aki az egyes, nem csak a keresztényeket támogató segélyprogramok koordinálását is végzi.

Azbej Tristan: Az üldözött keresztény közösségek vezetői üdvözlik a kormány őket támogató politikáját
A közel-keleti keresztény egyházi vezetők megerősítették, hogy helyes a magyar kormány politikája, amely az otthonaikból elüldözött keresztények hazatérését támogatja - mondta az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár.
Azbej Tristan szerint a pénteken zárult tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy az üldözött keresztény közösségek vezetőitől, első kézből értesülhessünk e közösségek helyzetéről, az őket fenyegető veszélyekről és a segítségnyújtás lehetőségeiről. A beszámolókból az derült ki, hogy a keresztény közösségek "kiemelkedő igénye", hogy nemzetközi támogatással visszatérhessenek otthonaikba, és továbbra is ott élhessenek, ahol közösségeik kétezer éve élnek.
Hozzátette: a konferencia több mint 300 résztvevőjének körülbelül a fele külföldi volt, ők 32 országból érkeztek, az egyházi vezetők tíz különböző keresztény felekezetet képviseltek.
Beszámolóikra "jól rezonált" a magyar állami vezetők, köztük Orbán Viktor miniszterelnök beszédében is kifejtett, többször hangoztatott álláspontja, mely szerint nem a bajt kell Európába hozni, nem az elüldözötteket vagy a migránsokat kell Európába engedni, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van rá.
Azbej Tristan szólt arról is, hogy hiányolták a konferenciáról más országok kormányzati szereplőit, beszédesnek nevezve távolmaradásukat.
Azbej Tristan elmondta, a konferencia résztvevői megpróbálják bővíteni azoknak a körét, akik kiállnak az üldözött keresztények mellett, és igyekeznek majd ösztönözni a kormányzati és az egyébként szép számmal működő jószolgálati szervezetek együttműködését. A probléma tabu, mert "nem fér bele abba a nyugati liberális narratívába, amely szerint a kereszténység agresszív, diszkriminatív vallás, és amely  egyértelműen más, a létükben fenyegetett keresztényeknél sokkal kisebb joghátrányt szenvedő kisebbségi csoportok támogatását helyezi előtérbe" - fogalmazott.

Nemzetközi összefogásra van szükség 
Összehangolt nemzetközi fellépésre van szükség a keresztényüldözés problémájának megoldásához - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a konferencián.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a világban egyre jobban terjed a szélsőségesség, és milliók kénytelen elhagyni otthonukat, ezeket a problémákat pedig nem országonként kell kezelni, hanem nemzetközileg kell rájuk világos és összehangolt választ adni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára előadásában kiemelte, hogy Magyarország szerint a rászorulóknak helyben kell segíteni. Az ugyanis nem megoldás, hogy a nélkülözők egy részét kiemelik és áttelepítik Európába vagy Amerikába, hiszen az ott maradók továbbra is szegénységben élnek majd. Csak a helyi segítség tudja valóban megoldani a problémákat - jelentette ki.

Rétvári szerint egyes nyugat-európai politikusok a keresztényüldözés problémájával szemben "direkt süketek és vakok, hogy némák maradhassanak". Ennek azonban meg kell szűnnie és a tetteknek kell következniük - tette hozzá.
Magyarország olyan segítséget igyekszik nyújtani a közel-keleti keresztényeknek, amilyet ők kérnek, hiszen megtanulta - a határon túli magyarság helyzetén keresztül -, hogy nem Budapestről kell megmondani másoknak, mi a jó nekik, hanem meg kell kérdezni őket arról, mire van szükségük, szögezte le az államtitkár.