Kijevi értetlenkedés

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egészen Budapestig utazott elmondani, hogy semmi gond sincs a magyarokat kirekesztő új oktatási törvénnyel

Veczán Zoltán, Lázin Miklós András – 2017.10.13. 01:22 –

Nyílt és őszinte párbeszéd volt, örülök, hogy eljött – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter ukrán kollégájának, Pavlo Klimkinnek, aki pedig a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Több közös pontot nem is találtak, csupán abban értettek egyet, hogy nem értenek egyet az új ukrán oktatási törvény kapcsán.

Pavlo Klimkin és Szijjártó 20171013 Pavlo Klimkin és Szijjártó Péter teljesen eltérően ítéli meg a kialakult helyzetet (Fotó: Varga Imre)

A magyar–ukrán külügyminiszteri tárgyaláson Szijjártó Péter ismét elmondta: Magyarország büszke rá, hogy segítette a háborúban sínylődő ukránokat a katonáik gyógykezelésétől a gyermekeik üdültetésén át a konkrét segélyekig, s küzdött Ukrajna EU-s társulási szerződé­séért. Ezután szúrta hátba Kijev Budapestet az oktatási törvénnyel, amely hetvenegy magyar iskolát ítél halálra. A miniszter leszögezte: a kormány addig harcol a törvény ellen, ameddig a kárpátaljai magyarság szerint vissza nem állt a szeptember 5-én elfogadott jogszabály előtti állapot. Legitim kérés, hogy mindenki tudjon jól ukránul Ukrajnában, de ezt nem segíti elő a kisebbségi nyelv betiltása. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, de csak ha az nem diktátumon alapul – tette hozzá.

Pavlo Klimkin kötötte magát Petro Porosenko elnök álláspontjához: a kisebbségieknek az jó, ha jól tudnak ukránul, mert csak így tudnak érvényesülni, Kijev csak jót akar ezzel. Nem érti a sajtótámadásokat, pedig ők csak próbálják maguk mögött hagyni a posztszovjet oktatási rendszert, integrálódni Európába, és természetesen figyelembe veszik majd az Európa Tanács ma elfogadott határozatát is (ez szintén elmarasztalta Kijevet). Különben is minden a Velencei Bizottság véleményén múlik, meg a még el sem fogadott középiskolai oktatási törvényen – mondta.

A feltett kérdésekre is jórészt a fentiek alapján válaszolgattak, de Klimkin kitért arra, hogy Moszkva Kárpátalján is bujtogat; kérdésünkre pedig, hogy milyen európai normákba fér bele, hogy jegyzékben követelte a magyar kormánytól, tiltsa be a Kárpátalja mellett kiálló mai tüntetést, érdemben nem válaszolt. Csak arról beszélt, hogy ő sem demonstrálhat Kijevben Debrecen önrendelkezéséért, s Ukrajnát nem kell kioktatni demokráciából, hiszen fegyverrel harcol érte.


Ankara, a régi-új barát

Sokaknak meglepő fordulat lehetett, hogy hétfőn az Oroszországgal rendkívül jó viszonyt ápoló Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan közölte, Ankara ellenzi a Krím félsziget elcsatolását, és kiáll Ukrajna területi integritása mellett. A lapunk által megkérdezett szakértő, Egeresi Zoltán rámutatott, Erdogan kijevi kijelentése nem volt meglepő, a török vezetés 2014 óta erre az álláspontra helyezkedett. Ankara és Moszkva pragmatikus gazdasági és szíriai együttműködése ellenére ebben megmaradtak a nézetkülönbségek. A Krím kapcsán továbbá az etnikai alapon a törökökhöz közel állónak tekintett tatár kisebbség sorsa okozhat feszültséget, hisz a kisebbség egyes hangadóit Moszkva már ki is utasította az országból. A Krím Oroszországhoz kerülésével együtt ugyanakkor a kisebbségi probléma nem folt már többé a török–ukrán kapcsolatokon, amelyek egyébként is jelentős javulásnak indultak, miután a török légvédelem két évvel ezelőtt lelőtt egy Szíria fölött járőröző orosz katonai repülőgépet. (VZ)


Kiállt az Európa Tanács az ukrajnai kisebbségek mellett

Németh Zsolt 20171013
Megvédte az ukrajnai kisebbségi oktatási rendszert az Európa Tanács (ET) – összegezte lapunknak nyilatkozva a testület strasbourgi ülésén tartózkodó Németh Zsolt. A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke egyértelműen a magyar és román delegáció győzelmének tudja be az ukrán oktatási törvényt elmarasztaló határozat megszületését, amely – ha Kijev komolyan veszi – sok más bajnak is elejét veheti.

– Tényleges győzelem ez, vagy azért borítékolható volt az eredmény?

– Nagyon komoly magyar–román sikernek tartom, hogy egyáltalán napirendre tudtuk tűzni a kérdést, s hogy végül minden vitával és módosító javaslattal együtt olyan dokumentum született, amelyről ténylegesen elmondhatjuk, hogy az ET megvédte a kárpátaljai kisebbségi oktatást – kérdés, hogy Kijev mennyiben veszi figyelembe ezt a határozatot, s hogy a főtitkárság és a Velencei Bizottság javaslatot tesz-e a törvény módosítására.

– A delegáltak nyolcvan százaléka a határozat mellett szavazott. Ki állt ki a kirekesztő törvény mellett?

– Alapvetően csak az ukránok és a hozzájuk kötődő politikusok, vagyis széles a törvényt elítélő konszenzus. Mindenki egyetértett abban, hogy szükséges fejleszteni az államnyelv ismeretét, ugyanakkor ez nem mehet a kisebbségi anyanyelv rovására.

– Emberi jogi vagy geopolitikai szempontok alapján döntöttek a tanácstagok?

- Egyrészt az ET valóban komolyan veszi az alapvető normákat, másrészt a geopolitikai érvelésünk is hatott: sem az uniónak, sem a háborúban álló Ukrajnának nem érdeke növelni a feszültséget Közép-Európában. (VZ)